Az Ikarus 256 sokak számára az osztálykirándulás, a nyári nyaralás és a vasárnapi kirándulás szinonimája. Belénk vésődött a „diffi” hangja ahogy a sofőr tolja neki a hegyi szerpentinen, a jellegzetes belső illat, és a kanyarban enyhén dőlő karosszéria érzése. Ugye mennyire élénk emlékek ezek?
Napjainkban egyre kevesebb példány közlekedik az utakon – de a Retróbuszozás csapata gondoskodik arról, hogy ez a különleges járgány ne tűnjön el végleg a magyar tájakról.
A típus születése és története
Az Ikarus 256 a székesfehérvári gyáregységben fejlesztett Ikarus 200-as típuscsalád tagja. Az 1973-ban elkészült prototípus az Ikarus 255-ös (laprugós, merevebb felfüggesztésű) utódaként légrugózással és az Ikarus 250-est megközelítő felszereltséggel kínált valódi alternatívát a távolsági autóbuszok között. A sorozatgyártás 1974-ben indult, és a közkedvelt járműveket fokozatosan a Volán vállalatok állományában az Ikarus 255-ösök helyére állítva forgalomba.
A 256-os végeredményben közel három évtizeden át készült folyamatosan: az utolsó példányok 2002-ben hagyták el a gyárat. Ez idő alatt összesen több mint 23 290 darab gördült le a gyártósorról, ami a típust a magyar autóbuszgyártás egyik legsikeresebb modelljévé tette a 200-as szérián belül.
Tervezője Finta László volt, akinek neve a teljes 200-as Ikarus-széria kapcsán megkerülhetetlen – ő alkotta meg azt a karakteres, félgömb alakú orral és oldalsó ablakkávákon végigfutó csíkkal jellemzett formavilágot, amely az Ikarust a világ minden pontján felismerhetővé tette.
Műszaki adatok
| Hosszúság | Motor |
| 11000 mm | Rába–MAN D2156, Rába-MAN D10 |
| Szélesség | Hengerűrtartalom |
| 2500 mm | 10350 cm3 |
| Ülőhelyek száma | Teljesítmény |
| 45 | 150-235 kW (204-320 LE) |
| Felfüggesztés | Sebességváltó |
| Légrugós felfüggesztés elöl-hátul | 6+1 fokozatú manuális |
| Fékezés | Kormányzás |
| Pneumatikus kétkörös + kipufogó + rugóerőtárolós parkolófék | Hidraulikus szervókormány |
| Gumiméret | Végsebesség |
| 10–20″ (hátsó: ikergumiabroncs) | 100 km/h |
A 256-os kéttengelyes, normál padlómagasságú távolsági autóbusz, félig önhordó karosszériával. A motor a padló alatt, hátul helyezkedik el – ez a kialakítás a nyugatnémet Setra által az 1950–60-as években meghonosított elrendezést követi, és lényegesen jobb súlyelosztást eredményez a hagyományos ormotoros megoldáshoz képest.
Motor
Az eredeti 256-osokba a Győrött, MAN-licenc alapján gyártott Rába–MAN D2156 soros hathengeres, szívódízel motort szerelték. Hengerűrtartalma 10 350 cm³, teljesítménye 192 LE (141 kW), maximális forgatónyomatéka 696 Nm. A meghajtást egylemezes száraz tengelykapcsolón és teljesen szinkronizált ötfokozatú váltón (gyári opcióként hatfokozatú is rendelhető volt) keresztül adta át a hajtott tengelynek. A késői példányokba és a felújított járművekbe a modernebb Rába D10-es turbódízelmotor kerülhetett, amely magasabb teljesítményt (egyes kivitelekben 155–210 kW) kínált.
Felfüggesztés és fékezés
A 256-os mindkét tengelye légrugós – ez volt az Ikarus 255-össel szemben a legfontosabb előrelépés, és az utazókényelmet alapvetően meghatározta. Mindkét tengelyen két-két hidraulikus lengéscsillapító dolgozik. A hátulsó tengely bolygós kialakítású, ikergumiabroncsokkal. A háromféle fékrendszer (pneumatikus kétkörös üzemi fék, kipufogófék/bubu, rugóerőtárolós parkolófék) az akkori korszak igényeinek megfelelő biztonságot nyújtott.
Változatok
Az Ikarus 256 típuscsaládon belül az altípus-kóddal jelölt változatokat a rendeltetés, a célpiac, az ajtóelrendezés és a motorkonfiguráció különbözteti meg egymástól. A teljes gyártási időszak alatt (1974–2002) összesen legalább 12 dokumentált altípus készült, amelyek összesen több mint 23 290 példányt tesznek ki.
Belföldi (Volán) változatok
256.50 – Alap belföldi Volán-változat (1979–1992)
A 256-osok legelterjedtebb hazai változata, amelyet a Volán vállalatok távolsági és különjárati forgalmára terveztek. A korai sorozatban (1977–1979) kézi működtetésű, kétszárnyú ún. „budiajóval” érkeztek az első példányok, majd ezt a pneumatikus kivetődő lengőajtó váltotta fel. Az ülések magastámlásak, karfásak, dobogóra szereltek – a jó kilátást és az utazókényelmet helyezték előtérbe. Gyárilag 45 ülőhellyel rendelkezik, 1-0-1 ajtóelrendezésben (első és hátsó ajtó).
256.50V – Módosított Volán-változat (1980-as évek)
A .50-es alapváltozat igény szerinti módosítása: a hátsó ajtó mellé ülőhelyeket szereltek be, ezáltal az utasférőhelyek száma 47-re nőtt. A hátsó ajtó kívülről kilincses volt, belülről ülések takarták – az utascseréhez kizárólag az első ajtót használták. Az ilyen kivitelű buszok főként az express és különjárati forgalomban jelentek meg, ahol csak végállomásokon volt utascsere. Egyes példányokat a Volánbusz és a Vértes Volán utólag helyközi kialakításra alakított át (ld. „öszvér” változat lejjebb).
256.50E – Késői belföldi változat (1990-es évek – kb. 2000)
A sorozat futamidejének vége felé gyártott, módosított hűtőrácsos belföldi változat. A legbiztosabb megkülönböztető jegy a korai és késői 256-osok között a hátsó rész eltérő hűtőrácsának mintázata. Egyes példányokon a Classic homlokfal-kialakítás is megjelent – ezt utólag is felszerelték a felújítások során. Motor: Rába D10 UTSLL-155, 155 kW (210 LE).
256.42 – Módosított belföldi változat (1990-es évek)
Eltérő ajtóelrendezésű és belső kialakítású változat, amelyet a hazai vállalatok – köztük a Kapos Volán – üzemeltettek. Motor: Rába D10 erősebb konfiguráció (194–260 LE), opcionálisan Detroit Diesel S50-es (275 LE, 8 500 cm³).
256.44 – Késői modernizált belföldi változat (1993–1997)
A .42-es fejlesztett változata, szintén erősebb motorral és részben modernizált belső kialakítással. Egyes példányokat Classic homlokfallal újítottak fel, amelyek jellegzetesen eltérő frontot mutatnak az eredeti „gömbölyű” homlokfalhoz képest. A Hatvani Volán állományában dokumentált felújított, Classic homlokfalas példány (CLY-140 rendszám).
256.21N – Legkésőbbi gyártású belföldi sorozat (1997–2002)
A 256-os típus utolsó sorozatának kódja. 2002-ben az utolsó példányok is legördültek a gyártósorról ezzel a típuskóddal. A korábbi szériákhoz képest modernebb elektronika, esetenként eltérő ülésszín és belső burkolat jellemzi. Az egykori FÁK-tagállamokban (főként Oroszországban) évekig forgalomban maradtak ilyen példányok – köztük egy rendkívül alacsony futású, 1991-es gyártású kocsi, amelynek odométerállása megtalálásakor mindössze 2 900 km volt.
Exportváltozatok
256.51 – NDK exportváltozat (1977–1990)
A Kelet-Német Demokratikus Köztársaságba exportált változat. Az NDK-beli üzemeltetők (főként a Reichsbahn és a helyi közlekedési vállalatok) igényeire szabott, kisebb eltéréseket mutató konfiguráció. A rendszerváltás után az NDK felbomlásával a visszavásárolt, Magyarországra hazatérő .51-es példányok számos Volán-társaságnál töltöttek be pótlólagos szerepet. Dokumentált visszatért példány a BST-717 rendszámú kocsi a Bakony Volán állományában.
256.54 – Szovjetunió / FÁK exportváltozat (1981–1989)
A Szovjetunióba exportált, mennyiségileg legnagyobb exportváltozat. 1974 és 2002 között közel 16 000 példányt szállítottak a Szovjetunióba (majd annak utódállamaiba), a nyolcvanas évek csúcsán évi több ezer darabot. A szovjet példányokat jellegzetes fehér alapszínnel, élénkpiros oldalsó sávval festették. Egyes szovjet változatoknál a belső kialakítás, az ülések anyaga és az egyedi jelzőrendszerek eltérnek a hazai kiviteltől. A 256.54-es típuskód a legelterjedtebb szovjet konfiguráció.
256.74 – Késői exportváltozat (1987–1998)
Az 1987 után gyártott, valószínűleg szovjet és kelet-európai piacokra szánt exportváltozat. Az Ikarus exportkódolási rendszerében a kétszámjegyű utótag a célpiaci konfigurációt jelöli.
256.75 – Exportváltozat (1988–1993)
Az exportvariánsok sorozatának egyik tagja, amelyet 1988 és 1993 között gyártottak. A rendelkezésre álló nyilvános források alapján valószínűsíthetően szovjet utódállamok vagy közép-európai megrendelők vásárolták.
Speciális és utólag átalakított változatok
256 K1 – Kísérleti alacsonypadlós változat (1980-as évek)
A 256-os egyetlen kísérleti alacsonypadlós változata, amelynél a légrugózás szintállítójával csökkentett padlómagasságot próbálták ki. A cél a be- és kiszállás megkönnyítése volt, különös tekintettel az idősebb és mozgáskorlátozott utasokra. A típus nem jutott sorozatgyártásig – a kísérlet tapasztalatait a 400-as széria fejlesztésekor hasznosították.
256 „öszvér” – Helyközi kivitelre utólag átalakított példányok (1990-es évek – 2018)
Nem gyári altípus, hanem utólagos átépítés eredménye. A Volánbusz (kb. 30 db) és az egykori Vértes Volán (legalább 7 db) a távolsági flottájukból felszabadult .50V kivitelű 256-osok egy részét helyközi forgalomra alakíttatta át. A közös jellemző: az eredeti kivetődő lengőajtókat az Ikarus 266-osokból ismert kétszárnyú ráncajtókra cserélték, és kialakítottak egy hátsó lépcsőt is. A Volánbuszos példányokból kiszedték a dobogókat (a gyorsabb utascsere érdekében), a Vérteses példányokban ezek benn maradtak. A Volánbuszos utolsó öszvéreket 2007-ben selejtezték; a Vértes Volán AEU-777 rendszámú példánya egészen 2018-ig forgalomban maradt – ez a típus „nagy korának” egyik legemlékezetesebb mérföldköve.
Gyártás és exportpiacok
Az Ikarus 256-ot főként a KGST-piacra, ezen belül elsősorban a Kelet-Német Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba és a Szovjetunióba exportálták. A típus 1974 és 2002 közötti gyártási ideje alatt összesen több mint 23 290 példány készült, amelyek a hazai Volán-vállalatokon kívül több szocialista ország közlekedési rendszerének is meghatározó elemévé váltak.
A 256-os a 200-as típuscsalád részeként közel negyven különböző változatban létezett. A típuscsalád egésze az 1970–80-as évtizedekben Magyarországot a KGST térség vezető autóbuszgyártójává tette, és az Ikarus nevét szerte a világon ismertté tette – Ázsiától Afrikán át Latin-Amerikáig.
A mi példányunk – LJZ-883
A Retróbuszozás állományában lévő LJZ-883 rendszámú Ikarus 256-os felújított állapotban, légrugós kényelemmel kínálja az autentikus retró utazási élményt. A jármű 45 utas szállítására alkalmas, klímaberendezés nélküli kivitel – az elhúzható ablakok ideális természetes szellőzést biztosítanak. A buszt 155 kW teljesítményű (210 LE) Rába D10 dízelmotor hajtja.
Jelenleg felújítás alatt! Ez az autóbuszunk átfogó karbantartáson és felújításon esik át, ezért foglalásra ideiglenesen nem elérhető. Az elkészülés tervezett időpontjáról hírt adunk. Addig is tekintsd meg elérhető buszainkat, és nézd át a aktuális utazásainkat!
Harmadfokú hőségriadó esetén ez az autóbuszunk nem közlekedik – ilyenkor helyette másik járművet biztosítunk.
Megmentett és múzeumi példányok
Az Ikarus 256 időtálló tervezésének és a típus iránti nosztalgiának köszönhetően több példányt is megőrzött az utókor. A Közlekedési Múzeum állományában több gondosan restaurált 256-os is megtalálható. A Volánbusz szintén őriz megmentett példányokat, amelyeket nosztalgia- és különjáratokon rendszeresen megjelentetnek. Ezek a járművek nemcsak műszaki dokumentumok, hanem élő emlékek – és mi büszkék vagyunk arra, hogy buszunk is közéjük tartozik.