Az Ikarus 280 a szocialista városok közlekedésének gerince volt – szinte minden nagyvárosban, szinte minden kontinensen megfordult. Ha Moszkvában szálltál buszra az 1980-as években, szinte bizonyos, hogy Ikarus 280-as vitte el. Ha Kecskeméten, Pécsett, Debrecenben vagy Budapesten utaztál, ugyanígy. Ez a jármű az egyik legtöbbet gyártott csuklósbusz a világ autóbusztörténetében.
A karakteres szögletes forma, a négy harmonika- vagy bolygóajtó, az ajtók csattanása és a Rába-motor jellegzetes berregése – generációk emlékezetébe vésődött. Nem volt különleges, nem volt luxus – csak ott volt minden reggel, és elvitt oda, ahová menni kellett.
| 60 993 | 1973–2002 | 16 500 mm | 40+ |
| legyártott példány | sorozatgyártás | hosszúság | ország, ahol forgalomban volt |
A típus születése és története
Az Ikarus 280 a 200-as típuscsalád csuklós tagja – a szóló Ikarus 260 másfél szekciós változata, amelyet az 1970-es évek robbanásszerűen növekvő városi tömegközlekedési igényeire fejlesztett ki a székesfehérvári gyár. A prototípus 1971 decemberében kezdte próbafutásait Budapesten, hivatalos bemutatkozása 1972-ben volt, sorozatgyártása 1973-ban indult. Ezzel egyidőben megszüntette az Ikarus a korábbi csuklós típus, a 180-as gyártását.
A 280-as rögtön rekordokat döntögetett: az 1970-es és 1980-as évtizedekben a világ csuklósbusz-gyártásának kétharmadát ez a típus adta. Az összesen 60 993 legyártott példány Székesfehérvárról indult el a világ minden tájára – körülbelül a fele a Szovjetunióba, de eljutott Lengyelországba, Csehszlovákiába, az NDK-ba, Törökországba, Tunéziába, Venezuelába, Kuvaitba, Kínába, Iránba, Tanzániába és még tucatnyi országba. A tanzániai megrendelés különösen különleges volt: bal oldali közlekedés miatt tükrözött, bal oldali ajtós változatot kellett tervezni – az egyetlen ilyen a 280-as gyártástörténetben.
Magyarországon a 200 000. Ikarus 200-as autóbusz is egy 280-as volt: a CCP-293 rendszámú jármű, amelyet a Kisalföld Volán vett állományba, máig fennmaradt és bolygóajtóssá alakítva közlekedik.
A tervezője – akárcsak a teljes 200-as széria egészének – Finta László volt. Az ő keze alól kerültek ki azok a karakteres formai megoldások, amelyek a 280-ast azonnal felismerhetővé tették bárhol a világon: a szögletes, erőteljes homlokfal, a panorámaszélvédő, az oldalon végigfutó ablaksor és a típusszám a hűtőrácson – amelyet Budapesten az utasok sokszor „Z80″-ként olvastak el.
Műszaki adatok
Az Ikarus 280 félig önhordó, keretes karosszériájú csuklósbusz, amelynek különlegessége a húzócsuklós elrendezés: a motor az első szekcióban, a csukló előtt, a padló alatt helyezkedik el, és a középső (hajtott) tengelyt hajtja. Ez azt jelenti, hogy az első szekció húzza a hátulsót – szemben a tologató csuklóval, amelynél a hátsó szekció csúszhat. A kormányzott hátsó tengely miatt a 16,5 méteres jármű szinte ugyanolyan szűk íven kanyarodik, mint a szóló 260-as.
| Paraméter | Érték |
|---|---|
| Hosszúság | 16 500 mm |
| Szélesség | 2 500 mm |
| Magasság | 3 100 mm |
| Padlómagasság | 920 mm |
| Tengelytáv | 5 400 / 6 200 mm |
| Motor (korai, pl. 280.00) | Rába–MAN D2156 HM6U – szívódízel, 192 LE (141 kW), 696 Nm |
| Motor (késői, pl. 280.49) | Rába D2356 HM6U – turbódízel, 162 kW (220 LE) |
| Hengerűrtartalom | 10 350 cm³ (D2156) / 11 600 cm³ (D2356) |
| Váltó – korai BKV (280.00) | Prága 2M70.16 – 2+1 fokozatú automata |
| Váltó – késői BKV (280.49) | ZF 4HP 500-590 – 4+1 fokozatú automata (EST18 / AEM6 program) |
| Hajtáselrendezés | Húzócsuklós: motor elöl, középső tengely hajtott |
| Felfüggesztés | Légrugózás mindhárom tengelyen + teleszkópikus lengéscsillapítók |
| Hátsó tengely | Kormányzott |
| Ülőhelyek / állóhelyek (városi) | 35 ülő / 112 álló fő |
| Ajtóelrendezés (városi) | 2-2-2-2 (négy ajtópár, egyenletesen elosztva) |
| Végsebesség (városi) | ~65 km/h |
A motorok fejlődése
A korai 280-asokba a Győrött MAN-licencen gyártott Rába D2156 HM6U szívódízel dolgozott – ugyanaz, amely a 256-osban és a 260-asban is megtalálható: 10 350 cm³, 192 LE, 696 Nm. Az 1980-as évek végétől a hazai BKV-szériákba a nagyobb, 11 600 cm³-es Rába D2356 turbódízel-változata került. Az utolsó sorozatokban és a vázfelújításokon a modern Rába D10 turbódízel jelent meg (204–211 LE, 912 Nm).
Az ajtórendszerek – harmonika vs. bolygóajtó
A 280-as egyik legtöbbet emlegetett jellegzetessége az ajtórendszer. A korai példányok a köznyelv által „ráncajtónak” nevezett kétszárnyú harmonikaajtókkal érkeztek: az ajtólapok lineáris pályán csúsznak, csukódásuk határozott, zajosabb és lassabb, mint az utódjuk – ez adja azt a karakteres csattanást, amelyre a nosztalgia-rajongók emlékeznek.
1986-tól terjedt el itthon nagyobb számban a bolygóajtó (lengőajtó), amelynek lapjai körpályán fordulnak be. Csendesebb, gyorsabb, jobb huzatzárású – de elveszíti az eredeti harmonikaajtó karakterét. Nem lehet pontos évet megjelölni a váltáshoz: 1973-tól készültek bolygóajtós Ikarusok (exportra), de a hazai kiviteleken 1986-tól kezdett nagyobb számban terjedni. A gyár fennállásáig mindkét ajtótípust lehetett rendelni, és egyes altípusok (pl. 280.33) kizárólag harmonikaajtóval készültek a teljes gyártási idő alatt.
Változatok – a 280-as városi altípusai
Belföldi városi változatok
280.00 – Alap BKV városi változat, korai sorozat (1974–1986)
A 280-as legelső hazai sorozata, amelyet a BKV Budapest tömegközlekedésére rendelt. Motor: Rába D2156 HM6U szívódízel (192 LE) + Prága 2M70.16 kétfokozatú automata váltó. Négy harmonikaajtó (2-2-2-2 elrendezés), 35 ülő / 112 álló utas. A korai (1984 előtti) példányok jellegzetességei: vékony ablakoszlopok, Trilex kerékrögzítés, krómszegélyes homlokfali díszrács és a különálló, szórt karakterekből álló IKARUS felirat a homlokfalon. Az ajtónyitók 1981-ig a „csöcsös” kivitelűek. 1984-86 között MVG 832 tengellyel, bolygóajtóval is készültek példányok.
280.06 – Belföldi Volán városi változat (1977–1990)
A hazai Volán vállalatok számára gyártott egyik leggyakoribb városi altípus. Rába D2156 + Prága 2m70 automata váltó. 34/112 ülő/álló utas, kivilágítható táblatartóval. 1977-től félben tolható ablakokkal. Számos vidéki városban ez volt az első csuklósbusz.
280.49 – Késői BKV városi változat, bolygóajtós „nagyrábás” (1986–1994)
A 280-as BKV-szériák utolsó és legfejlettebb tagja. A nagyobb, 11 600 cm³-es Rába D2356 turbódízelmotor és a ZF 4HP 500-590 négyfokozatú automata váltó (EST18 vagy AEM6 programmal) különbözteti meg a korábbi szériáktól. Ajtók: bolygóajtós. Az ezredfordulón átfogó vázfelújítási programon estek át: Rába D10 motort, ZF Ecomat váltót, igelit padlót, Halas üléseket és citromsárga kapaszkodókat kaptak. Az ún. „piros hetes” felújítású kocsik – piros orrú, hátrafelé kékülő festéssel – évekig a 7-es busz alappillérei voltak Budapesten. Dokumentált nosztalgia példány: BPO-476 (piros hetes) és BPO-803 (mezőtúri „Ezüst nyíl” felújítás).
280.50 – Miskolci Városi Közlekedési változat (1990-es évek)
Az MVK Miskolc számára gyártott városi altípus. Dokumentált példány: AKD-759 az MVK Zrt. állományában.
280.15 / 280.51 – Repülőtéri (Malév) változat
A Ferihegyi repülőtéren a Malév az 1980-as évek elejétől Ikarus 280.15-ösöket üzemeltetett, harmonikaajtóval és kézi sebességváltóval. 1987-től 1989-ig saját sorozat is épült a repülőtérnek 280.51-es jelzéssel, ezek már bolygóajtókkal érkeztek. A repülőtéri 280-asokat kb. 2000-ben váltották le Neoplan Cobus buszokra. A selejtezett kocsik nagy részét a Nógrád Volán vásárolta – és Salgótarjánban, eleinte még Malévos festéssel, helyi járatokon üzemeltette.
Exportváltozatok
280.01 – Kínai és szovjet exportváltozat (1978–1980-as évek)
1978-tól 187 darab érkezett Kínába (280.01 és 280.19 altípusokban), amelyet a két ország viszonyának megromlása szakított meg. Szovjetunióbeli példányok: 1980-ig ASH 75A8, 1980 után ZF S6-90U váltóval, 37 ülő / 109 álló utas.
280.02 – NDK exportváltozat (1978–1990)
A Kelet-Német Köztársaságba exportált változat. Az NDK felbomlása után sok példány visszakerült hazai Volán-társaságokhoz. Különleges adalék: 1978-ban Japánnak is eladtak 5 darabot (Luxemburgban kötöttek szerződést), amelyek azonban sohasem közlekedtek Japánban. Dokumentált hazatért NDK-s példány: DZA-826, Agria Volán, Classic homlokfallal felújítva.
280.33 – Szovjet exportváltozat, kizárólag harmonikaajtós (1980–1990-es évek)
A Szovjetunióba szállított, ZF S6-90U kézi váltóval készült változat – az egyetlen olyan 280-as altípus, amelyből a teljes gyártás alatt kizárólag harmonikaajtós kivitel készült. A 200 000. Ikarus 200-as, a CCP-293 rendszámú kocsi is ebből az altípusból való.
280.48 – Késői szovjet exportváltozat, bolygóajtós (1987–1989)
A szovjet megrendelők igényeire bolygóajtókat és eltérő üléselrendezést kapott változat. Motor: Rába D2356. Tengely: MVG 118.83. 34 ülő utas. Jellegzetesség: ketté osztott első ajtó.
Speciális változatok
280.52F – Földgázüzemű változat (1990-es évek, Szeged)
A holland Deltec céggel közösen kifejlesztett, CNG (sűrített földgáz) üzemű változat, amely elsősorban Szegeden állt forgalomba – ez az egyik legkorábbi sorozatban üzemeltetett alternatív üzemanyagú Ikarus. Pár darab Oroszországba és Romániába is jutott.
Trolibusz-változatok
280.94 – Ganz-KEMA elektronikás trolibuszok, BKV (1987–1989)
A Ganz Villamossági Művek és az Ikarus közösen fejlesztette ki az úttörőnek számító szaggatós hajtású trolibuszt a ZiU-elektronikájú korábbi Ikarus trolibuszok utódjának. A 280.94-es típusból 83 darabot vett állományba a BKV 1987 és 1989 között (200–282 pályaszámok), az első 7 még harmonikaajtóval érkezett. Exportálták Bulgáriába (280.92) és az NDK-ba (280.93) is. A BKV 278-as pályaszámú kocsiját néhány éve visszaépítették gyárikori állapotba – méltó emléket állítva az Ikarus utolsó nagy darabszámú budapesti trolibuszának.
A közvetlen utód
Ikarus C80 – városi szériák (1998–2002)
Az Ikarus C80 a 280-as közvetlen gyártási folytatása – az első 32 példányt még 280-asként papírozták le. A leglátványosabb külső különbség: egydarabos szélvédő a korábbi kétdarabos helyett. Motor: Rába D10 + ZF Ecomat automata. 14 Volán társaság rendelt belőle. Az első példány, a GRZ-230 mechanikus váltóval készült, ma a Volánbusz nosztalgia-állományában őrzik.
A világ körül – ahol megfordult az Ikarus 280
Az Ikarus 280 exporttörténete páratlan a magyar ipartörténetben. A főbb célpiacok: Szovjetunió / FÁK (~30 000 db), NDK (~2 000 db), Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Románia, Törökország (Isztambul 50 db), Tunézia, Venezuela, Kuvait, Kína (187 db), Irán, Tanzánia (bal oldali ajtós, tükrözött változat), Peru, Görögország, Szíria, Fehéroroszország (Amkodor 47 db összeszereléssel) – és az a bizonyos 5 darab Japánnak, amelyek sosem közlekedtek.
A mi példányunk – BPF-020
A Retróbuszozás állományában lévő BPF-020 rendszámú Ikarus 280 a városi csuklósbusz-közlekedés egyik legemblematikusabb képviselője – az a típus, amelyet az utasok a legtöbb vidéki és fővárosi vonalon naponta láttak és használtak. Buszunk a 280-as típus autentikus élményét nyújtja, és nosztalgia különjáratokon, rendezvényeken és fotózásokon egyaránt elérhető.
Jelenleg felújítás alatt! Buszunk átfogó felújítási munkálatokon esik át. Hamarosan ismét elérhető lesz különjáratra és nosztalgia rendezvényekre. Addig is tekintsd meg elérhető buszainkat, és nézd át az aktuális utazásainkat!
A BKV eladó Ikarus buszait ide kattintva találod meg, ha vásárolni szeretnél egy példányt.
Megmentett és nosztalgia példányok
A BKV 2023-ban restaurált egy korai, 280.00-ás példányt nosztalgia-állományába: az eredeti állapotra visszaépített kocsi szórt Ikarus-feliratot, Trilex kerékrögzítést, krómszegélyes homlokfali díszrácsot és harmonikaajtókat kapott, és minden korai részletben a legelső szériákat idézi.
A leghíresebb megmentett 280-as a Légiközlekedési Kulturális Központ (LKK) Malév-festésű 280.49-ese: az egykori BPI-845 rendszámú városi buszból az 1980-as állapotoknak megfelelően állítottak helyre – Rába D10 motorral, ZF Ecomat váltóval, harmonika ajtókkal, fehér kapaszkodókkal, furnérlemezekkel és Prága-váltó kapcsolópanellel (funkció nélkül). A jármű különleges alkalmakkor – köztük a Múzeumok Éjszakáján – aktívan közlekedik.
A Volánbusz nosztalgia-állományában több 280-as is megtalálható különjárati és rendezvénycélokra.